A tanulmányok
alatti vizsga vizsgaszabályzata
A
vizsgaszabályzat hatálya, célja:
Vizsgaszabályzatunk célja: A tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái
lebonyolítási rendjének szabályozása.
A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint
- tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli,
szóbeli)
- és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program
alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A tanulmányok alatti vizsgák célja:
Azon tanulók osztályzatainak megállapítása:
- akiknek év végi osztályzatait évközi teljesítményük és
érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja
szerint nem lehetett meghatározni
- akik egyéni
munkarendben teljesítik tanulmányi kötelezettségeiket.
- akik a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő
alatt (tanév összevonással) szeretnék a követelményeket teljesíteni.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
Általános
szabályok
Jelen vizsgaszabályzat az
intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
- osztályozó vizsgákra
- különbözeti vizsgákra
- javító vizsgákra
- és pótló vizsgákra
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
- aki osztályozó vizsgára jelentkezik
- akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít
- aki különbözeti vizsgára jelentkezik
- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a
vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2013/2014-es tanévben
megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól.
Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből állhat.
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA
Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi vagy az év végi jegyek
lezárásához.
Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából
a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű
igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év
végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.
Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 tanítási óra,
illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Amennyiben a tanuló teljesítménye tanítási év
közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem
minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy
osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét
akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma
meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett
értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év
végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha
a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a
meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt
minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi
jegyek lezárásához ha
- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
- tanulmányait egyéni munkarenddel folytatja
- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások
látogatása alól a Nkt. 45.§ (5) bekezdése
szerint sajátos helyzete miatt,
- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi
követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen
eleget.
Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két
alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem
teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a
felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak
iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
A külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló
esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez
esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról.
Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok
megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló.
A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre
álló idő vizsgatárgyanként 60 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy
vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás
időtartama 15 percnél nem lehet több.
A tanulmányok alatti vizsgán a köznevelési törvény 47.§ hatálya alá
tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon
mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő
vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.
A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén a
vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni.
A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható
meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott
követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási
hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan
befolyásolta.
Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.
KÜLÖNBÖZETI VIZSGA
A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.
Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi
folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga
letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti
vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett
évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag
ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak,
a magasabb évfolyamra lépésnek.
A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során
mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a
jelentkező tanuló ügyében.
JAVÍTÓVIZSGA
Ha a tanuló tanév végén három vagy ennél kevesebb tantárgyból
elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.
Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.
A tanulót a vizsga eredményéről a vizsga napján tájékoztatni kell.
PÓTLÓ VIZSGA
Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni
az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga
anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló
vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA
A köznevelési törvény 46.§ (6) bekezdés m) pontja a tanuló alapvető
jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független
bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet
osztályozó-, és javítóvizsga.
A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát
a Kormányhivatal oktatási főosztálya szervezi.
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév,
illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig,
amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére
kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti
be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.
A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból /
tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét
követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független
vizsgabizottság előtt tehesse le.
Tanulmányok
alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei
A vizsgabizottság minimum három főből áll.
- elnök
- kérdező tanár
- ellenőrző tanár
Az elnök
- felel a szabályok betartásáért,
- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,
- ha kell
szavazást rendel el
Kérdező tanár(ok)
- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet
- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.
Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.
Ellenőrző tanár
- lehetőség szerint
szakos tanár
- felel a vizsga
szabályszerűségéért
ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet
- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell
tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot
- a feladatlap megoldásának ideje 60 perc,
- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása
alapján a tanuló hozza magával
Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc
pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, ahol három
írásbeli vizsga tartható
Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő
tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és
jelenti az igazgatónak
Az írásbeli vizsga javítása
- a szaktanár az
adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot
- ha a szaktanár
arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett
segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az
igazgatót
A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
- egy napon három
szóbeli vizsga tehető le
- a vizsgázónak a
vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie
- a vizsgák ideje
alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.
- a felelet során
a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja
- a felelet
maximum 15 percet tarthat
- két tantárgy között
a vizsgázó pihenőidőt kérhet
- Ha a szóbelin a
vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti,
jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről
-
szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót,
aki a törvények alapján dönt.
A vizsgák
ideje, formája, a bizottságok összetétele:
A vizsgák
pontos időpontját a tanév rendjéhez igazodva évenként az iskola
munkatervében állapítjuk meg.
A vizsgák várható ideje: minden tanév végén június hónapban,
illetve tanévkezdéskor augusztus hónapban. A kijelölt vizsganapon a
vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb 17 óráig
tarthat.
•
A
vizsgák formája (szóbeli, írásbeli)
•
Bizottság
összetétele: Alsó tagozaton: 3 fő (tanítók, osztályfőnökök)
Felső tagozaton: 3 fő (szaktanárok,
osztályfőnökök)
A
vizsgatárgyak részei és követelményei:
Minden
vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott
tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található
követelményrendszerével.
Az osztályozó vizsgára kötelezett tanuló az adott év minden
tantárgyából köteles osztályozó vizsgát tenni.
A vizsgázó tanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell
minősíteni.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
|